Fruzsina hercegnő és a sárkány
RÉSZLET
RICHÁRD:
Hát sárkány úr … urak, tudom,
Hogy most alkalmatlankodom,
De szabadjon megjegyeznem,
Akárhogyan is vizsgálom,
Nekem egy az ideálom,
Mivel, tudják, egy a fejem,
Ezért egy is való nekem.
BENDEGÚZ III.:
Mit köntörfalaz? Csűr-csavar?
BENDEGÚZ II.:
Fogd be a szád nagyon hamar!
RICHÁRD:
Mivel nekem egy a fejem,
Ezért az egyet szeretem,
De azért azt mégse várom,
Hogy ahol nem egy, de három
A becses fejeknek száma,
Egy lány maradjon magába,
Mert nem lépek túl a tényen,
Ezért az a véleményem,
Hogy ahol e hármat látom,
Legyen ott a lány is három!
BENDEGÚZ III.:
Ti értitek?
BENDEGÚZ II.:
Kapiskálom…
BENDEGÚZ I.:
Hogy miből is legyen három?
BENDEGÚZ III.:
Három fej? Igen kívánom!
Ropogósan nyársra tűzve,
És szépen megfűszerezve,
Piruló hagymácskát alá…
RICHÁRD:
Hogy ne nyújtsam a szót soká,
Még két leány kell önöknek,
S nem lesz híja örömüknek!
BENDEGÚZ III.:
Ezt értem.
BENDEGÚZ II.:
Értelmes egyén!
BENDEGÚZ I.:
A lány akkor is az enyém!
BENDEGÚZ II.:
Mit bánom én!
BENDEGÚZ III.:
Sovány falat!
Majd helyette más is akad!
BENDEGÚZ II.:
Neked pedig azt ajánlom,
Borzas-fortélyos barátom,
Mondd meg tüstént és kereken,
Milyen leányt szántál nekem?
RICHÁRD:
Már asszony, de szépek szépe,
Igen tetszetős a képe,
Mint a nádszál a termete,
Jól fogsz járni, uram, vele!
BENDEGÚZ II.:
Neve is van? Vagy csupán ő?
RICHÁRD:
Maga Fruzsina királynő!
BENDEGÚZ I.:
Huhhhh!
BENDEGÚZ II.:
Hahhh!
BENDEGÚZ III. :
Hörrrr!
BENDEGÚZ III.:
Nem igazság! Ő megragad
Egy királynőt, s arca dagad,
Nekem meg senki sem akad?
RICHÁRD:
A királynő előkelő,
De semmi zsír, semmi velő,
Semmi ropogtatnivaló.
BENDEGÚZ III.:
Akkor mégse az lesz a jó!
RICHÁRD:
Nem ám! Hiszen sárkányságod
Nem bájt, kecset, nem virágot
Akar, hanem jó cobákot.
BENDEGÚZ III.:
Igaz!
RICHÁRD:
Azt ajánlom tehát,
Hogy ön kapja meg Borbálát,
Kinek férje udvarmester,
S aki főzni mégse restell,
Elég tagbaszakadt-féle,
Nagy a hossza, nagy a széle,
Olyan, aki ritkán henyél,
És mindenek felett nem él
Zöldségen meg virágporon,
Mert szakácsnő volt egykoron!
BENDEGÚZ III.:
Az lesz ám a nekem való!
BENDEGÚZ I.:
Mondd csak, fickó, nem vagy csaló?
RICHÁRD:
Ha be akarnálak csapni,
Mertem volna itt maradni?
Hisz amilyen bölcsek vagytok,
Úgyis egyből rajtakaptok,
Ha fortélyon jár az eszem.
Nem jól mondom?
BENDEGÚZ III.:
De, azt hiszem.
BENDEGÚZ II.:
Eszes a fickó!
RICHÁRD:
Namármost
Meg kell támadni a várost!
A hadsereg elmenekült,
A királyuk megsebesült,
És ki tudja, merre bolyong.
A várost meg csak egy bolond,
Egy öreg tábornok védi:
Annyi esze sincsen néki,
Mint egy marék molylepkének!
Amellett meg gyáva féreg,
Az egy szóra úgy elszelel,
Hét határban sem fogjuk el!